Balatonszentgyörgy

Weboldal

Az ősi templom a temető legmagasabb, legszebb pontján állt, ahol a régi, a középső bejárati út megtörik jobbra. A 18 éves Simon Mári szép fekete márvány síremléke – és másoké – a templom helyén áll.

A templom déli oldalán megtaláltuk az ún. „csontház”-at (osszárium), a korábbi holtak csontjainak gyűjtőhelyét.

A templom védszentje a keletről jött népek – így a magyarok és a besenyők – körében kedvelt Szent György vértanú volt.



Mit sikerült felkutatnunk az ősi templom múltjáról?

1260-70 körül építették román stílusban, kőből-téglából.

1298. november 11-én bukkan fel a templom egy besenyői határjáró oklevélben.

1333-ban Pál nevű papja 16 kis dénárt fizet pápai tized fejében.

1402-ben György nevű papja Rómába ment – föltehetően tanulni –, ahol meg is halt.

1424-ben a Fanch földbirtokos család osztozkodó okleveléből tudjuk, hogy létezik a templom. A falu neve az időben Besenyőszentgyörgy.

1436-ban Szentgyörgy papja Miklós. Egy per beszüntetéséről szól az oklevél.

1471-ben a Veszprémi Püspökség kimutatásában fordul elő Szent-György egyháza (Kéthelytől, mint ismertebb helytől észak-nyugatra).

1487-ben papja Péter, s mint a „tizednegyed” per részesét említi az oklevél.

1507-ben név nélkül említik a helybeli plébánost.

1544-ben Szentgyörgynek, Vörsnek nincs papja, 1546-ban már Barnak sem.

1546-ban vidékünk, szomszédságunk még nem tartozott a török hódoltsághoz, de a közeli török gyakran betört. Ez évben Szentgyörgy, Berény, Alsó-Battyán, Felső-Battyán, Bar „teljesen puszta”.

1548-1553. Megkettőződött faluelődünk egyike Egyházasszentgyörgy, másika Szentgyörgy. Egyházasszentgyörgyöt a török 1550-ben „teljesen fölégette”. A templom külön sorsáról nem tudunk (egyház=templom).

1638-1686. A viszontagságos török időkben a plébániák lassan pap nélkül maradtak. Ennek pótlására létesült a koppányi kerületben (ma Törökkoppány) – a török hatóságok tudtával – Andocson két jezsuita atyából álló misszió, amely átfogta területünket is. Helyben az egyházi feladatra alkalmasabb világiak (licenciátusok) kereszteltek, eskettek, temettek, prédikációt olvastak föl, szent énekeket énekeltek magyarul stb. A misszió megtartotta a török hódoltság előtti plébániai beosztást. Berényhez tartozott Szentgyörgy, Vörs és Battyán. A minden bizonnyal elpusztult Barról már szó sem esik.

1743. A Veszprémi Püspökség vörsi vizitációjának megállapításai:
Balatonszentgyörgy fiókegyházban keletnek a falun kívül Szent György tiszteletére avatott nagyon régi romos templom áll. Semmiféle misefölszerelése nincs a faluban lévő harangon kívül. Vörsi, s egyben szentgyörgyi plébános Szabó Mihály.

1748. Az újabb vizitáció megállapításai: Szentgyörgyön a régi templom keleti irányban a Rudera-tanyán túl volt, melyet Szent György vértanú tiszteletére emeltek. A lakosság úgy tudja, azért is tartják e helyen Szent György napján az istentiszteletet, amelyre a vörsi anyaegyházból ide elhozzák a plébánost. Minden lakó magyar és katolikus. A faluban istenkáromlók és más nyilvánvalóan bűnösök nem mutatkoznak. A temető ugyanezen templom mellett van, melyet a jobbágyság ez évben bekerített. Vörsi, s egyben szentgyörgyi plébános Berencsy János.

1778-ban a vizitáció alkalmával a szentgyörgyi romos templomról már szó sem esik. A közel öt évszázadot átélt, szörnyű veszedelmeket is látott falak elöregedtek, de még álltak.

1816. Kövér János (Vörsön 1815-42. között volt plébános) megjegyzései a plébániatörténetben (Historia domus):
Ő már csak egy romos templomról tud a szentgyörgyi temetőben, mely falának köveit 1816-ban beépítik a battyáni épülő magtárba, alapját (fundamentomát) pedig az 1820-ban épülő vörsi templomba.



Templom nélkül

Így Balatonszentgyörgynek körülbelül 1750-től 1928-ig temploma nem volt. A vörsi plébániához tartozott, de nagyobbrészt Berénybe jártak misére a „Miseúton”. A helyi miséket, litániákat a régi iskolában tartották, amelynek szomszédságában volt a „harangláb”. A jelenlegi templom 1928-ban épült, és védőszentje ugyancsak Szent György.